Vagyis egy csecsemőnek minden vicc új... :D Holott ez nem vicc, és biztos nem újkeletű, de én most jutottam el oda, hogy kinyissam a szemem és a pesto felé kissé merészebben lépjek. Vagyis régen is voltak már pesto kavalkádjaim, répás, céklás, stb. de most egyszerre két dolgot tettem, az ezer éve farkasszemet néző mákolajat házasítottam az olívával, és gondoltam egy merészet, a fokhagymát elhagyva spenótos pesztot készítettem:
- extra olíva,
- mákolaj (a kesernyés íze miatt az ízek összhatásában jócskán kompenzálni kell!!!)
- só (nekem most himalája volt kéznél, de egy jó kis szezámaggos, vagy lenmagos sóval még tovább turbózható)
- nyers napraforgó (de csak azért, mert nem volt időm lepirítani, pirítva sokkal jobb, sőt ha mogyorót teszek bele, akkor meg krémesebb, de most nekem tilalom van dió, mogyoró félékre)
- csíkokra vágott spenót,
- bordó bazsalikom (mivel idén csak ez kelt, mondjuk szerintem talán csak színügyileg másabb, de az íze teljesen megegyezik a zölddel)
- félig aszalt paradicsom
(mivel nem volt kedvem a mélyből aszalt parit halászni, ezért fél napja az aszalón lévő hámozott paradicsomból tettem bele, de a mákolaj kesernyés íze még mindig nagyon domináns volt, arra gondoltam nem rontja el egy kevés frissen főzőt jó sűrű fűszeres paradicsomlé, és nem, valóban nem rontott rajta, sőt tovább tompította a mákolaj dominanciáját!)
- fokhagyma kellene bele még!!!, de én most nem nagyon élhetek vele.
Ezután egy alapos botmixerezés, és máris kész a spenótos vegyes olajos pesto. A megpirított magvas nemtudommineknevezemre elviekben vajat kennék, de most ez a pesto került. És most, hogy ezeket a sorokat írom vágott belém a felismerés, hogy milyen lenne olvasztott vajjal, vagy ghivel ugyaneza pesto? A hűtőben összedermedne, majd tökéletes kence lenne, esetleg egy kevés olaj hozzáadásával, még nem is dermed meg annyira, könnyen kenhető állagú, de nem folyós pesztot adna.
hogy mik jutnak az eszembe :) na egy két próbát mindenesetre megér majd ez az elképzelés, pláne, hogy van jó pár laktózmentes vaj a mélyben !
A cukkiniból, és zöld sütőtökből készült lecsót erre a pesztós alapra helyeztem, a nyers spenótlevelekkel megpakoltam, rászórtam a dekorációs hagymát, és paradicsomot, majd mint egy hamburgert összefogtam a "kocka" zsömlekenyerem, és elfogyasztottam...
Biztos nem kell többé hagyományos lecsó, ez kenterbe vert mindent, vetekszik a gombás téli lecsómmal. Mintha egy hamburgert ettem volna, olyan ízkavalkádban volt részem, és a hús egyáltalán nem hiányzott belőle!
A lecsó fokhagyma nélkül, egy kis fej lilahagymával, majoránnával és frissen főzőt fűszeres paradicsom lével készült.
Vacsorára korillás joghurtos, mandulatejes chia volt lapkenyéren szervírozva.
A korilláról bővebben itt lehet olvasni.
Apropó a reggeli sajna megint vajas kifli volt, de a vajat most szabály szerűen kívánom. Megvagyok veszve a vajas kifli, zsömléért. De, és ez a lényeg, nem fájt a pocakom a délelőtt folyamán, viszont az ebéd után volt egy kis hasfeszülés, ezen mondjuk nem csodálkozom mivel a lecsóban volt egy kis hagyma, és paprika is, igaz a szokásos lecsóhoz képest, elhanyagolható mennyiség, de úgy látszik nekem ez is sok volt! Viszont lecsót hagyma és paprika nélkül nem tudok elképzelni!