A negyedik nap már simán, zökkenőmentesen telt, hiába voltak csábítások, már a gondolat sem ért el! Csöröge fánk, lusta túrós, csokis muffin, túrós linzer sorakoztak az asztalon, sőt még a citrom dzsem, és a csokis, rumos, körtés citrus lekvár sem hozott izgalomba. Lazán kínálgattam vele a vendégeket!

Reggelire a jól bevált egy szem alma volt, de most inzulin nélkül, és mondhatni jól vette a hasnyálmirigy az akadályt, nem emelt túlzottan a cukorértéken, így a napi 4x-i inzulint, letornáztam ma kettőre, mivel a napi szénhidrát bevitelem nem nagy, így az éjszakai cukromnál sem észlelni kilengést, és reggelre 6 körüli a vércukorszintem.

Ebédre borsóleves készült, kölessel, és egy adag babpástétomot főztem, mivel szeretnék picit elszakadni az almától, és "szendvicsre" vágyom!

A fejtős babot babérlevéllel, és egy fokhagymával sós vízben megfőztem, majd pesztos olajjal, és egy adag vajjal összeturmixoltam. Melegen Isteni, habár hidegen sem rossz, de melegen megettem volna az összeset! De mivel a borsó is dob a szénhidráton, így a babból bár az lassan felszívódó, csak két három kiskanálnyit ettem, lazán semmi nélkül, magában.

Vacsorára a sok vendégnek köszönhetően, nem volt időm elkészíteni a spenótos hajdinát, így sós napraforgó volt, és egy banán.