Kora reggel izgalommal telve kezdtem a reggelim készítésébe, gondolván végre egy jó kis vajas pirítóst falatozok, de egyre jobban úgy érzem, hogy ez piskóta, és nem kenyér!

Hiába pirítottam meg, a közepe puha volt, pont mint egy piskóta. Ezért úgy döntöttem, hogy más kenyér recept után kell néznem, nekem ez a tojásfehérje buli nem jön be. Habár még diós változatban talán jobb volt, de a tojásos piskóta ízt vastagon hozza!

A megpirított szeleteket megkentem sült vajjal, és bár nem szabadna, de egy lila hagymát felszeleteltem, besóztam, és a pirítósokra raktam.

Majd gondoltam egyet, és megszórtam sós napraforgóval. Azért ez a rendes pirítós halovány lábnyomába nem ér... sőt még illúziónak is nagyon kevés.

Ebédre, joghurtos spenót készült.

A fokhagymával ledinsztelt spenóthoz egy kevés joghurt, ghí, vagyis sült vaj, és szárított kenyér került. Egy botmixerrel pürésítettem, majd egy kevés tejet adtam még hozzá, és összeforraltam.

Pirított sózott napraforgóval, és szárított "kenyérdarabokkal"  tálaltam. Az előző kúrám során megfigyelem, hogy a heti egy alkalommal elfogyasztott spenót nagyon jótékonyan hatott a szememre, de hiába van teli a mélyhűtő az ősz folyamán eltett spenótlevelekkel, nem nagyon tudom rászánni magam, hogy egyem, de talán majd most előveszem, és hetente 1, sőt lehet két alkalommal is étellistámra veszem, mert hamarosan itt a friss első idei kerti termés! Tavaly már február végén, március elején a kertben szedtem az első, ősszel ültetett spenótleveleket. Frissen, leveles formában, salátának, csuszának, sokkal jobban szeretem!

Vacsorára sütőtököt ettem.