Megint egy kenyér ami már - már majdnem tökéletes, igaz lehet tökéletes valakinek,  csak nem az én extrán száraz, száraz ízlésemnek!

Ez a kenyér a következő alapanyagokból állt össze:

- 2 dl hajdina liszt,

- 1 dl szezámpehely,

- 1 dl amaránt liszt,

- 1 dl puffasztott amaránt,

- 2 dl máktej,

- 1 dl darált mák (a mák tej szüredéke),

- 3 evőkanál útifűmaghéj,

- egy teáskanál szódabikarbóna,

- egy evőkanál só,

- egy evőkanál zsiradék,

- egy tojás,

- és kb egy maréknyi gyalult cukkini.

A száraz hozzávalókat összekevertem, majd egy másik edényben a nedveseket (a mákot, a máktejet, a cukkinit, ami a fagyóból került ki, és bár kiolvadt, de még vizesen raktam az edénybe ((direkt nem nyomkodtam ki, mert gondoltam az útifű majd felszívja)),  a zsírt, és a tojást), majd jó alaposan összedolgoztam. Kb 1o percet hagytam állni, utána egy teflon kenyérformába sütőpapírt raktam , és beleöntöttem a masszát. Egy kanállal eligazítottam, majd megszórtam mogyoró, tökmag és napraforgó mag keverékével, amit egy vizes kanál segítségével kissé belenyomkodtam a tésztába. 

Majd elindult a maratoni sütés. Előmelegített sütőben elviekben 45- 5o perc alatt a tészta kellően átszokott sülni, de most több mint 1 óra kellett.

Nagyon finom, belül puha, kívül roppanós kérgű kenyér készült, de nekem még mindig puha. Én a pirítós formátumhoz vagyok szokva, viszont, ha tovább sütöm, félek megég a külső héja. Azt gondoltam, 3 deciről kettőre csökkentem a folyadék mennyiségét, de lehet még tovább kellett volna csökkentenem, illetve az útifüvet elhagyni, mert az teszi túlzottan puha szerkezetűvé ezt a kenyeret, na meg most a cukkini is ludas ebben, de a tegnapi lecsóba nem tettem mind bele, így gondoltam nézzük mit tesz ezzel a gluténmentes kenyérrel.

 Visszagondolva, a tojást nem hagynám el, de az útifüvet igen, és a folyadékot, tovább csökkenteném, kb 1,5 decire. Első nekifutásra azt gondoltam, hogy az 5 dl szárazanyaghoz kell a 2 decinyi folyadék, de nem számoltam az útifű kocsonyás mivoltával.