Kaja - kúra

Kaja - kúra

Egy kis csípő + kiegészítés

2017. június 12. - önismereti utazó

Úgy döntöttem, nem törlöm a blogot, sőt lehet vissza kellene térnem, mert a dokik szórakoznak az inzulinommal, ennek okán borul a cukrom és elkezdenek felkúszni a kilók, plusz, a hús sem megy már annyira mint régen? Néha szó szerint undor fog el a húsevésre gondolván, de nem ezért ragadtam virtuális tollat, hanem, hogy pár szóban leírjam, mi van a csípőmmel,

Tavaly novemberben műtöttek baloldali csípőprotézist kaptam. Azt mondták a gyógyulás fél év, amit én erősen kétségbe vontam, mert a családban két éven belül, 4 protézis beültetés volt, és 3-4 hónap múlva, már mint ha mi sem történt volna, teljes értékű életet éltek.

Az én esetemben nem így történt. Már a sebem sem szokványos mód gyógyult, 6 hetes kontrollnál még bő két centin nem volt összeforrva. Január végére sikerült elérnem, hogy vékonyan, de behegedt. Sajna a hólapátolás, a fabehordás, lehet nem volt pont jó testgyakorlat, de a muszáj nagy úr!

Áprilistól jött a kert, ami alapon megvisel egy egészséges szervezetet is, nem hogy egy műtét utáni lábadozót.

Sajna dombnak felfele, nem szeret menni a protkó, ezért sokszor volt, hogy 1-2 napot kellett feküdnöm, hogy a kerti munka megerőltető létét kipihenjem,

Talán május végére datálhatom a gyógyulást, ami alatt azt értem, hogy menni már majdnem tökéletesen megyek, a félsz kezd eltünedezni, amikor hosszabb távon kell menni, mivel ez érdekes mód mindig bennem volt, ha el kellett mennem valahova gyalog! Féltem, hogy mi lesz ha elfáradok, mivel rövidebb távon is volt, hogy meg kellett állnom. ezért hosszabb távnak nem szívesen vágtam neki. A szobabicikli nekem nem vált be első alkalommal, túlhajtottam magam (lehet ebben a kerti munka is ludas, mivel írtam bőven sok volt az is és még hozzá adódott egy adag bicikli),talán ezért történt az, hogy két nap alig bírtam lábra állni, Innentől a szobatúra, mellőzve lett. Most nem rég ültem bicajra, de mivel a bal csípőm kopik, nem nagyon tetszett a biciklizés neki.

Összegzésként a jövőre nézve annyit, hogy bő fél év is lehet kevés a gyógyuláshoz!

Ember, és állapot függő!!!

Én nem vagyok egy elhagyom magam és dolgozzon helyettem más típus, lehet ez a baj, mivel ha így éltem volna le a fél évet, sokkal hamarabb rehabilitálódtam volna. DE egyet megtanultam!!! Nem fogom azt mondani senkinek sem, hogy menj, ne szenvedj! Hiszen minden ember másként éli meg, és a gyógyulása is más!

Most is vannak fájdalmaim, de nem olyan jellegűek mint műtét előtt volt, viszont azért fáj a szívem, hogy nem tudok menni hosszútávon, mert elfáradok, és mondjuk úgy, hátul az illesztésnél fáj!

Mint most kiderült, mindenkinek, aki műtve van, van ilyen problémája, vagyis a hosszú távú terhelés, nem megoldható, és nagyon meg kell gondolni műtét után, hogy mit csinál az ember, miként mozdul, hogyan él.

 Már júliust írunk, és most kezdem érezni azt, hogy alakul a menet, nem fáradok annyira el, hosszabb távokat is megtehetek, sőt dombnak fel már napi többszöri kertmenet megy!

Ha belegondolok, akkor valóban fél év,a gyógyulás, de az a fél év az én esetemben a teljes hegesedés végétől számítandó, az meg január végére datált.

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandkura.blog.hu/api/trackback/id/tr4112586979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása